Szitanyomás

A szitázás ofszet eljárással nehezen vagy egyáltalán nem nyomtatható anyagok nyomására alkalmas pl.: textíliák, dekorfóliák, nagyon vastag papírlemezek.

A szitanyomás folyamata:

A nyomósablon (szita) egy megfelelő nagyságú keretre (fára, fémre) felfeszített poliészter szövet. Ezt bevonják egy fényérzékeny réteggel, majd az 1:1 méretű filmet rávilágítják. Az expozíció után a nyomósablont előhívják, (kimossák vízzel). Ekkor „lyukad ki” a sablon, és lesz rajta festékáteresztő és nem-áteresztő rész. A szitanyomó eljárás tehát ezen a keretre feszített, finom szövésű szitaszöveten megfelelő eljárással létrehozott sablonon keresztül, festéknyomással történő nyomtatás.

A szitanyomás készülhet közvetlenül a tárgyra (ha az sík felület, vagy ki lehet síkba teríteni, pl.: ernyő, póló, naptár), vagy egy közvetítő anyagra (transzfernyomás), melyről vasalással kerül a textíliára a festék.

A transzfer technológia külön ágazata a szitanyomásnak, ami egyre nagyobb tért hódít, így olyan tárgyakat is meg lehet emblémázni, akár color nyomattal is, ami alakjánál fogva síkban nem fektethető le, vagy ahol több szín illesztése nehezen oldható meg.
Tisztítás után a szita ismét felhasználható a minta újbóli nyomására.